- Lakástakarék állami támogatás változás 2012.html
- Lakástakarék állami támogatás változás 2010 relatif
Ennek oka, hogy nem kapsz több állami támogatást, viszont nincs is a szerződésben több kedvezményezett. Láthatjuk azt is, hogy az elérhető szerződéses összeg magasabb két külön szerződésnél, mintha egybe kötöd. Így nyilván ez tényleg annak opció, aki nem tud bevonni további rokont a szerződésbe, viszont mindenáron a Fundamentától szeretne felvenni hitelt is a megtakarítás mellé (opcionális). Mennyibe kerül a Fundamenta hitel? Nem győzön elégszer hangsúlyozni, hogy a lakástakarék mellé felvehető hitel nem jár automatikusan, ugyanolyan jelzáloghitel (hitelbírálattal), mintha bármelyik banknál vennénk fel a hitelt. Amiért érdekes mégis a lakástakarék hitel, az a tény, hogy a szerződés megkötésével ma "szerzel magadnak egy opciót", hogy x év múlva milyen garantált kamatra kaphatsz hitelt. Ez akkor érdekes, ha közben a kereskedelmi bankok kamatai emelkednek majd. Ami pozitív irányba változik az új módozattal, hogy a hitel kamata immáron 3, 5% lesz (igazodva a piaci trendekhez), miközben a mostani módozat kamata 3, 9% (THM: 5, 17%-5, 94%) volt.
Lakástakarék állami támogatás változás 2012.html
alapján rögzítünk. Több szerződés megkötése esetén lehetőség van a szerződések darabszámát beállítani 2 és 5 darab között. Ekkor a kalkulátor a beállított szerződés darabszámmal felszorozza az összes értéket (havi megtakarítás, állami támogatás, kezdeti költségek, lakáskölcsön törlesztőrészlet, stb. ). A teljes találati lista szabadon sorrendezhető a havi fizetendő, összes fizetendő, de akár az EBKM és a THM szerint is. Ha például EBKM szerint rendezed a termékeket, akkor legelöl lesznek azok, melyek a legnagyobb hozamot hozzák a kiválasztott megtakarítási idő alatt. A THM szerint rendezett lista elején azok a termékek/módozatok vannak, melyek a legkedvezőbb feltételek mellett egészítik ki kölcsönnel a megtakarításodat. A pénztárak akcióit a az esetek többségében megjelenítjük, de ha ezekért olyan feltételeket szabnak, ami nem teljesíthető bárki számára (például meglévő ügyfélnek kell lenned, vagy már meglévő vagy lezárt lakástakarékpénztári megtakarítással kell rendelkezned), akkor az akciót nem dolgozzuk fel.
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink: További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Lakástakarék állami támogatás változás 2010 relatif
- Újabb nagy változás a lakástakarékoknál: nehéz döntést hozott az Erste - Portfolio.hu
- Lakástakarék állami támogatás változás 2016
- Állami támogatás lakásfelújításra: így működik lakástakarékkal
- Lakástakarék: szomorú változások – Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről
- Sorban állnak az állami ajándékpénzért a magyarok
- Tata bajcsy zsilinszky út 31
Ez a cikk 2017. december 13. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az LTP egy havi befizetésű – l egkevesebb 4, maximálisan 10 éves futamidővel rendelkező – megtakarítási forma, melynél az állam minden 100 Forint befizetés után (ma még) 30 Forint támogatást ad. Az állami támogatás mellett a lejáratkor elérhető összeget a kamatszint befolyásolja, ugyanakkor ez ma – a bankbetétekhez hasonlóan – gyakorlatilag 0%. Az LTP megtakarításnak két költség eleme van: egyrészt a számlanyitási díj (mely a legtöbbször 0 Forintra csökkenthető) és a havi díj, ami 150 Forint. Ma az állami támogatás maximuma éves szinten 72 ezer Forint, melyet havi 20 ezer Forintos megtakarítási összeggel lehet elérni. Ezen 20 ezer Forintra vetítve a havi 150 Forintos díj, 0, 75%-os költségtartamot jelent. Összességében ma egy 4 éves szerződéssel 1. 250. 000 Forint körüli megtakarítás érhető el, melyből 288 ezer Forintot az állami támogatás képvisel. Ez – fixen és kockázatmentesen – 10%-ot kicsivel meghaladó EBKM-et (évesített hozamot/kamatot) jelent. Összehasonlítva ezt a hozamot, a bankbetétek, vagy az állampapírok kamatszintjével, e gyértelmű, hogy racionális választás az LTP a megtakarítási formák között.
© Megéri, vagy nem éri meg csökkentett támogatás esetén az LTP megtakarítás? 30%-ról 20%-ra csökkenő állami támogatás hallatán sokaknak az lehet az elsődleges reakciója, hogy "így bizony már nem éri meg". Amennyiben azonban a rendelkezésre álló megtakarítási alternatívákat vizsgáljuk akkor a következő eredmény körvonalazódik: az állami támogatás maximuma egyéb megtakarítási termékeknél 20% (nyugdíj előtakarékossági termékek, egészségpénztár, önsegélyező pénztár) és ezen termékek kereslete alacsonyabb támogatási szint mellett is érdemi. a 7%-os EBKM (évesített kamatszint) a támogatással nem rendelkező megtakarítási termékekhez (bankbetét, állampapír) viszonyítva kiugróan magas, kizárólag érdemi kockázat (azaz potenciális veszteség) felvállalása mellett érhető el a lakással rendelkezők 4-5 éves időtávon egészen biztosan szembesülnek felújítási kiadással, melyre tökéletesen felhasználható a lakástakarék (még akkor is, ha esetleg alacsonyabb a támogatási szint) A bankok LTP kínálatát egy komplex kalkulátorban az alábbi egyszerűsített számítás keretében érdemes áttekinteni: Hogyan hathat a változtatás?
De mégis miért változtatna az állam a lakástakarékok támogatási szintjén? Ha már esetlegesen csökken az állami támogatás, érdemes megnézni, mi indokolhatja a változást. A két legfontosabb ok: éves szinten ma a költségvetést már 100 milliárd forint körüli mértékben terheli a lakástakarék szerződések 30%-os támogatása és ez már egy jól látható, számottevő összeg nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas a magyar lakástakarék-szerződések támogatási szintje. A mai 30%-os támogatási szintünket, csak Románia közelíti 25%-kal, majd egy hatalmas szakadék következik. A harmadik helyen álló Csehországban, már csupán 10% a támogatási mérték. A nemzetközi összehasonlításban nem adathiány miatt szerepel relatív kevés ország, egyszerűen nem egy széles körben elterjedt pénzügyi konstrukcióról van szó. Az viszont ellentmond a változtatásnak, hogy elmúlt években fokozatosan bővítette a kormányzat a lakhatáshoz kapcsolódó támogatások körét. 2015-ben vezették be a "szocpol" utódjaként a csokot, amelyen belül a maximális vissza nem térítendő összeg 2016 elejétől a háromgyermekesek számára 10 millió forintra emelkedett új lakás vásárlása és építése esetén.