A testület döntésével kapcsolatban az alapítvány igazgatója, Berki Marianna lapunknak elmondta: – Az vállalkozásfejlesztési kategória 1482 előterjesztett pályázatból az irányító testület 987 pályázat […] A forrásfüggvényes pályázatokat is támogatja a magyar állam Szeptember 12-én a forrás függvényében első körben még nem támogatott mezőgazdasági vállalkozókkal is, összesen 498 vállalkozóval írtak alá szerződést az "Egán Ede" Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ" Jótékonysági Alapítvány munkatársai Beregszászban, a Rákóczi-főiskola aulájában. Berki Marianna, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ igazgatója tudósítónknak elmondta: "Most azok a mezőgazdasági […] Bővebben
A Nemzetpolitikai Államtitkárság Magyar szemmel fotópályázatának nyertesei és különdíjasai.
Mint ismeretes, 2018 nyarán az SZBU eljárást indított "Egán Ede" Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ" Jótékonysági Alapítvánnyal szemben. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) akkor szeparatizmus finanszírozásának gyanújával indított nyomozást a jótékonysági alapítvány ellen. Ezzel kapcsolatban Berki Marianna elmondta: – Nem tudok arról, hogy a nyomozást lezárták vagy sem. De a munkánkat nem akadályozza az eljárás. S látom a pályázókon is, hogy ugyanúgy elszántak, őket sem ijeszti meg az alapítvány elleni ügy. Most is azt a véleményt osztom, hogy alaptalan a vád, mert az Alapítvány csak hivatalos, a törvényeknek megfelelő tevékenységet végez, szó nem lehet szeparatizmus finanszírozásáról. A vád teljesen alaptalan, hiszen az alap tevékenysége teljesen átlátható. A pályázók nevei elérhetőek az interneten, és szerződéses alapon, utalással történik a kifizetés, valamint az elszámolás. Az anyaországi vállalkozásfejlesztési támogatások célja a nehéz gazdasági körülmények között élő külhoni magyarok szülőföldön maradásának és boldogulásának segítése.
Ezeket tettük mérlegre Őrhidi Lászlóval, a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány elnökével. Az elmúlt négy év során több mint kétezerötszáz nyertes agrárpályázatot nyújtottak be a magyar közösség tagjai Ukrajnában, így Kárpátalján is, befejezték a kolhozok felszámolását 2000 tavaszára. Mi lett a kolhoztagoknak a földrészjegyek révén juttatott 1–1, 5–2 hektáros parcellák sorsa? – Nagyjából 20 éve a kolhozok földvagyonát felosztották a tagság, több helyen a szociális szférában dolgozók között. Régiótól függően 0, 5 hektártól 10–12 hektárig terjedő terület jutott nekik Ukrajnában. Kárpátalján egy földvagyonrész 0, 6–3 hektárt ért. Kezdetben sokan nagy lelkesedéssel kezdtek gazdálkodni ezeken a törpebirtokokon, de megfelelő művelőeszközök nélkül. Hamar kiderült, hogy így nem jövedelmező ez a tevékenység. Megindult hát a földrészletek koncentrációja: aki nem tudta megművelni a földjét, bérbe adta egy helybéli gazdálkodónak, vagy egy környékbeli mezőgazdasági nagyvállalkozónak. Jelen állás szerint az évi bérleti díj 1 mázsától akár 8 mázsáig is terjed hektáronként, ami természetesen a parcella termőképességétől, a gazdák közötti konkurenciától stb.
- Egán ede nyertes pályázatok 2018 youtube
- Megnyitják az ukrán földpiacot | kpe.hu
- Egán ede nyertes pályázatok 2014 edition
- Egán ede nyertes pályázatok 2018 english
- Férjhez mész mert azt mondtam szereplők
Jogi személyeknek 2024. január elsejétől 10 ezer hektár birtoklása válik lehetővé. Ami a jogi személyeket illeti, a földpiacra ők csak 2024-ben léphetnek be. Jellemző módon a törvény első olvasatában a cégek, kft. -k stb. (jogi személyek) még maximum 224 ezer hektár földet birtokolhattak volna. Az lakosság óriási fölháborodását követően elfogadott földtörvény értelmében ez 10 ezer hektárra csökkent. A jogi személyek megjelenése a földpiacon várhatóan árfelhajtó hatással lesz. Ma az a bevett gyakorlat, hogy helybéli bérlő gazdával többnyire nem kötnek hivatalos szerződést a földtulajdonosok, csak szóban egyeznek meg. Ebből következik, hogy a bérbeadó bármikor visszaveheti a földet. Ebben a helyzetben a bérlők nem szívesen költenek a bérelt parcella termőképességének fenntartására. Mi a megoldás? Hasznosabb lenne, ha a két fél legalább 10 évre szóló szerződést kötne – a törvényes követelményeknek megfelelően. Így a bérlő is és a bérbeadó is védve lenne, még az előbbiekben említett negatív tényezőkkel szemben is.
A becsült kárpátaljai magyar vidéki háztartások 46 százalékát értük el. Az adatok feldolgozása és értelmezése folyamatban van. Annyi mindenesetre már tisztán látszik, hogy az úgymond optimális birtokméret kialakításának akadálya nincs, mert lesz elegendő kínálat a földpiacon, és vásárlási hajlandóság is mutatkozik. Persze az árak megítélésében egyelőre jelentős eltérés mutatkozik a vásárlók és eladók között. Aki eladná a földjét, az 2–3 ezer dollárt tartana reálisnak, aki vásárolna, az inkább csak 1000–1300 dollárt kínálna 1 hektár földért. A földpiac tényleges beindulása majd eldönti, hogy mennyire megalapozottak a várakozások. Mindenesetre nyomatékosan felhívjuk a potenciális eladók figyelmét, hogy csak rendezett dokumentumokkal lehet megvalósítani az ügyletet. Tudomásunk van róla, hogy az Országgyűlés előtt van több törvénytervezet, amelyekkel a mintegy 10, 6 millió hektárnyi állami föld helyzetét rendeznék Ukrajnában. Ilyen területek bőségesen találhatók vidékünkön is. A törvényhozók szándéka szerint ezeket a földeket részben vagy egészében mezőgazdasági üzemek valamikori dolgozói és az ezeken a területen található szociális intézmények munkatársai között osztanák ki.