Bartócz Ilona Jön A Mikulás / Bartócz Ilona: Jön A Mikulás! - Mikulásiroda

Mondd csak, nem adnál a Mikulás-levesbe egy-két káposztalevélkét? – Szíves örömest – mondta a Nyuszi –, hazaszaladok érte! Ugrott a Nyuszi, futott a káposztalevélért. Mire visszatért a tölgyfa alá, fényesen égett a tűz, és Barna Mackó mellett Mókus ugrándozott. – Én makkocskát hoztam a Mikulás-levesbe! – kiáltotta, mikor meglátta Nyuszit. – Nagyon finom lesz ez a leves! – Magam is úgy gondolom - mondta a Nyuszi, és beledobta a káposztaleveleket a csuporba, melyet Barna Mackó a tűz fölé akasztott. – Szóljunk az Őzikének is! Mókus, ugrándozz el Őzikéért! Mókus fürgén pattant, ugrott egyik ágról a másikra, és hamarosan visszatért Őzikével. – Illatos füvecskét hoztam a Mikulás-levesbe! – mondta Őzike. – A Kisróka még nincs itt? – A Kisróka semmit sem tud hozni a Mikulás-leveshez – morgott Nyuszi. – Ne is hívjuk ide! – De bizony idehívjuk! – mordult föl Barna Mackó. – Idehívunk mindenkit az erdőből is, a mezőről is, akár tud hozni valamit a Mikulás-levesbe, akár nem! Meghívjuk Kisrókát, Mezei Egeret, Kisfarkast, Kismadarat; bízd csak rám, Nyuszi, tudom én, hogy a Mikulás még a meleg levesnél is jobban szereti, ha együtt várunk rá itt a tűz körül!

TVN.HU: Mail - Videótár - Képtár - Magazin - Blog - Szótár - API - Fecsegj - Tudjátok - Véleményezd - Jövő Pláza - Észkerék - ReceptBázis

rtl klub tv műsor ma este

De azért megesett a szíve a szegény kolduson, és megosztotta vele a kenyerét. Az meg hálából azt mondta neki, hogy teljesíti három kívánságát. - Az első kívánságom az - kezdte a legényke -, hogy valahányszor ránézek a mostohámra, jöjjön rá a csuklás; a második kívánságom, hogy legyen egy sörétes puskám, de olyan, hogy ha kilövöm a sörétet, aki látja, fusson utána; a harmadik meg, hogy legyen egy klarinétom, és aki hallja, perdüljön táncra, akár akar, akár nem. A koldus odaadta neki a puskát meg a klarinétot, és eltűnt. Napszálltakor a legényke hazahajtotta a jószágot, be egyenest az istállóba. Ott már várta a mostohája, hogy jól megszidja, amiért későn jött haza. A fiú csak ránézett az asszonyra, az elkezdett azon nyomban csuklani, és amíg a legényke szeme rajta volt, nem tudta abbahagyni. Másnap megint csak elfogta a csuklás, amikor a gyerek rápillantott. "Az ördög bújt ebbe! " - mondta magában a mostoha, és elszaladt a paphoz, elpanaszolta, mi történt, és kérte, űzze ki az ördögöt a gyerekből.

Aztán egy nagyot bukfencezett. Épp idejében, mert a róka ráugrott, be akarta kapni. Jaj, bocsánat farkas bácsi! - mondta a róka, mikor a farkassá változott nyuszira vetette magát. Ijedten iszkolt el az erdőbe. A nyuszika elmondta a varázsigét és visszaváltozva futott tovább az úton. Amint tovább haladt egy farkas kukucskált ki a fák mögül. -Nini egy szép kövér nyulacska! Ha közelebb ér, elkapom! -Jaj a fa mögül leselkedik egy farkas, vette észre a nyulacska. Gyorsan átváltozom medvévé! -Béka lába, egér farka, kutya szőre tarkabarka, illa-berek, nádak-erek, én most tányértalpas mackó legyek! Aztán egy nagyot bukfencezett. Épp idejében mert a farkas el akarta kapni. -Jaj bocsánat, mackó bácsi! -mondta a medvévé változott nyulacskának a farkas és iszkolt is vissza az erdőbe. A nyuszika elmondta a varázsigét és visszaváltozva futott ki az erdőből. Hamarosan oda is ért a Mikulás házához, bekopogtatott. -Mikulás bácsi elhoztam a kesztyűdet amit elhagytál az erdőben! -Nahát, én már mindenütt kerestem!

A madár rövid keresgélés után megtalálta egy kunyhó közelében. A törpe, aki ott él, amint meglátta a madarat, azon nyomban foglyul ejtette. A törpét soha, senki nem látogatja, ezért gonosz és mogorva lett. Nem szeret senkit, de különösen a törpegyerekekre haragszik, amiért olyan gondtalanok és vidámak. Azért fogta el a madarat is, hogy bánatot okozzon a gyerekeknek. Télapó időközben leszállt a kunyhó melletti tisztásra. A törpe valami furcsa neszt hall a háza mögött. Nyomban az ablakhoz fut, hogy megnézze mi történik. Amikor meglátja a Télapót, bizony inába száll a bátorsága, kirohan kunyhójából és reszketve elbújik egy farakás alá. Egy résen át kukucskálva figyeli, amint Télapó a kunyhó felé tart. A Télapó a nyöszörgő hang irányába megy, és megtalálja a szerencsétlen, bezárt madarat. - Szegény madár - mondja, és gyorsan szabadon engedi. - Repülj vissza nyugodtan a dombodhoz! Megtaláltam a papírtekercset és magammal is viszem. Ne aggódj, most már jó kezekben van. Egy kis törpegyerek, aki éppen a kunyhó közelében játszadozott, mindent látott és hallott.

Mecseknádasdi Schlossgarten Óvoda és Bölcsőde - G-Portál

  • Görömbei cukrászda nyíregyháza torta ark.intel
  • Azért a víz azur.fr
  • Mikulásos mesék, mesék Mikulásról ovisoknak - Játsszunk együtt!
  • Bmw f 850 gs eladó review

Bartócz Ilona: Jön a Mikulás! Azon a télen korán leesett a hó. A Nyuszi elgondolkozva ballagott az erdőszélen, a kopasz bokrok mentén és éppen arra gondolt, hogy egy csöppet sem szereti a havat. A hó alól olyan nehéz kikaparni az ennivalót, elbújni is alig-alig lehet, márpedig egy Nyuszi életében gyakran előfordul, hogy rejtőzködnie kell. A hó világos volt, a Nyuszi gondolatai meg sötétek. Egyszer csak zajt hallott, megállt, hegyezte a két tapsifülét. Mi ez a zaj? Valami pattog... Beleszimatolt a levegőbe: füstöt érzett. Egy kicsit félt a Nyuszi, de kíváncsisága legyőzte a félelmét, s indult arrafelé, ahonnan a zajt hallotta. Egy vén tölgyfa alá ért. A tölgyfa alatt Barna Mackó szorgoskodott, tüzet rakott éppen, pattogtak a tűzre rakott száraz gallyak, vékony kis füstcsík szállt a magasba. Jó napot, Barna Mackó! - köszönt a Nyuszi. - Látom, tüzet raksz. Minek az a tűz? -Jó napot, Nyuszi! Hogy minek a tűz? Ma este jön a Mikulás, remélem, ajándékot is hoz majd. Lehet, hogy fázni fog a lába, gondolta, hadd melegítse meg a tűznél... És ha már ég a tűz, főzök egy kis levest.

Egy hideg téli napon sétálgatott az erdőben, ahogy ballag egyszer csak valami fekete dolgot látott meg az ösvényen. Közelebb ment és megszemlélte mi az. -Valami szőrös és fekete! Jobban szemügyre vette, és akkor látta hogy nem volt az más mint egy kesztyű. -Nohát egy kesztyű! Ugyan ki veszíthette el? -Én tudom! A Mikulás járt erre, bizonyára Ő hagyhatta el – kiáltott le a fáról a szarka. -Szegény Mikulás kesztyű nélkül a nagy hidegben nem tudja elvinni az ajándékokat a gyerekeknek. Majd én elviszem neki! -mondta a nyulacska. Olvasd tovább a mesét a Mesemorzsa oldalán! Medvecukor meglesi a Mikulást – Te mama! – mondta egy reggel Medvecukor. – Én elkapom a Mikulást! – Elkapod? – rándult meg Macimamának a szája széle. – Aztán minek? – Muszáj elkapnom, hogy megtudjam az igazat – mondta Medvecukor határozottan. – Panda Peti azt mondta, hogy a Mikulás szenet tesz a rossz gyerekek cipőjébe, Róka Réka pedig becsszóra állította, hogy megvesszőzi azt, aki nem eszi meg a spenótot. De lehet, hogy a zsákjába dugja?

Minden évben ő viszi a törpegyerekek kívánságlistáját a Télapóhoz. Mindig pontosan végzi a feladatát és még sohasem veszített el egyetlenegy papírtekercset sem. A gyerekek tudják, hogy kívánságaik biztosan elérkeznek a Télapóhoz, ezért gondtalanul szánkóznak tovább a domboldalon. A kislány, aki virgácsot kért a Mikulástól A domb tetején, egészen felül, ahol, ha tovább mész, már remekül gurul lefelé a bringád, na, pont ott van a Szivárvány Óvoda. Ebbe az oviba járt egy kislány, Johanna, akit mindenki csak Hannának hívott. Bár éppenséggel hívhatták volna az egész nevén is, Johannának, hiszen jó is volt meg Hanna is. Ő volt a legjobb kislány az egész Szivárvány óvodában. Már kiscsoportos korában is gyönyörűen tudott köszönni. Mindig kezet mosott evés előtt. Sosem vette el a csoportársai játékait, s mindig, mindenkinek segített, ha tudott. Hosszú, fekete hajából egyszer sem veszett el a hajgumija, sem a csattja, csodálkoztak is rajta a többi kislányok anyukái, hogy lehet valaki ilyen ügyes.

Bartócz Ilona: Jön a Mikulás! - Mikulásiroda

Mondd csak, nem adnál a Mikulás-levesbe egy-két káposztalevélkét? – Szíves örömest – mondta a Nyuszi –, hazaszaladok érte! Ugrott a Nyuszi, futott a káposztalevélért. Mire visszatért a tölgyfa alá, fényesen égett a tűz, és Barna Mackó mellett Mókus ugrándozott. – Én makkocskát hoztam a Mikulás-levesbe! – kiáltotta, mikor meglátta Nyuszit. – Nagyon finom lesz ez a leves! – Magam is úgy gondolom – mondta a Nyuszi, és beledobta a káposztaleveleket a csuporba, melyet Barna Mackó a tűz fölé akasztott. – Szóljunk az Őzikének is! Mókus, ugrándozz el Őzikéért! Mókus fürgén pattant, ugrott egyik ágról a másikra, és hamarosan visszatért Őzikével. – Illatos füvecskét hoztam a Mikulás-levesbe! – mondta Őzike. – A Kisróka még nincs itt? – A Kisróka semmit sem tud hozni a Mikulás-leveshez – morgott Nyuszi. – Ne is hívjuk ide! – De bizony idehívjuk! – mordult föl Barna Mackó. – Idehívunk mindenkit az erdőből is, a mezőről is, akár tud hozni valamit a Mikulás-levesbe, akár nem! Meghívjuk Kisrókát, Mezei Egeret, Kisfarkast, Kismadarat; bízd csak rám, Nyuszi, tudom én, hogy a Mikulás még a meleg levesnél is jobban szereti, ha együtt várunk rá itt a tűz körül!

Bartócz Ilona: Jön a mikulás Azon a télen korán leesett a hó. A Nyuszi elgondolkozva ballagott az erdőszélen, a kopasz bokrok mentén, és éppen arra gondolt, hogy egy csöppet sem szereti a havat. A hó alól olyan nehéz kikaparni az ennivalót, elbújni is alig-alig lehet, márpedig egy Nyuszi életében gyakran előfordul, hogy rejtőzködnie kell. A hó világos volt, a Nyuszi gondolatai meg sötétek. Egyszercsak zajt hallott, megállt, hegyezte a két tapsifülét. Mi ez a zaj? Valami pattog... Beleszimatolt a levegőbe: füstöt érzett. Egy kicsit félt a Nyuszi, de kíváncsisága legyőzte a félelmet, s indult arrafelé, ahonnan a zajt hallotta. Egy vén tölgyfa alá ért. A tölgyfa alatt Barna Mackó szorgoskodott, tüzet rakott éppen, pattogtak a tűzre rakott száraz gallyak, vékony kis füstcsík szállt a magasba. – Jó napot, Barna Mackó! - köszönt a Nyuszi. – Látom, tüzet raksz. Minek az a tűz? – Jó napot, Nyuszi! Hogy minek a tűz? Ma este jön a Mikulás, remélem, ajándékot is hoz majd. Lehet, hogy fázni fog a lába, gondoltam, hadd melegítse meg a tűznél... És ha már ég a tűz, főzök neki egy kis levest.

bartócz ilona jön a mikulás

De bátor nyulacska vagy Füles! Köszönöm! Most már elindulhatok a gyerekekhez! -Füles, fogadd el ezt a finomságokkal teli csomagot, jótettedért! És a Mikulás bácsi egy hatalmas csomagot adott Fülesnek, tele édességgel. A nyulacska megköszönte és vidáman dalolva futott hazáig. Szerencsére akkorra már a róka és a farkas is otthon várta a Mikulást, így a nyuszika hamar hazaért. Vidáman énekelte a kedvenc dalá a pelyhes fehér hó.... ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ Donászy Magda: Télapó Télapóka öreg bácsi, hóhegyeken éldegél. Hóból van a palotája, kilenc tornya égig ér. Miklós-napkor minden évben teletömi puttonyát, mézes-mázos ajándékkal szánkázik az úton át. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Magosrévi Jolán: Várjuk a Mikulást Jó Mikulás bácsit Jaj, de nagyon várom! Nemsokára eljön Csilingelő szánon. Almával, dióval Teli van a zsákja, Bőven mér belőle Minden topánkába.

Monday, 11 October 2021