:- A kalászban csak néhány szem fejlődik vagy a kalász üres marad. - A lucerna töve feltűnően megduzzad, megbarnul és törékennyé válik. - A lóhere töve hagymaszerűen duzzad, a levelek fodrosak, ráncosak lesznek, a virágkezdemény gubacsszerűen megduzzad. - A takarmány-, cukor-, sárgarépa, valamint a mangold levélfelülete a nyár végén sűrűn megráncosodik, varasodik, mélyen benyomuló barázdák alakulnak ki rajta. - Másodlagos kórokozók megtelepedését követően a megtámadott répatest rothadni kezd. - A levélzet csak a fertőzés előrehaladottabb stádiumában kezd fonnyadni, sárgulni. - A vöröshagyma levelei megvastagodnak, a levéllemezek ellaposodnak. Erős fertőzés esetén már a csíranövény elhal. - A hagyma belső pikkelylevelei megduzzadnak, ezért gyakran felreped, idővel megpuhul és elrohad. - A fokhagyma levelei elsárgulnak, elfonnyadnak, a hagyma szivacsossá, emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik. - A dohány szárán 5–20 mm nagyságú sárgásbarna gubacsok képződnek, amelyek a szárban a vízszállító edények szakadását okozzák.
- Kifelé nyíló bejárati ajtó - Bejárati ajtó, ablak
- Gyógyászati segédeszköz bolt budapest 11 kerület 2020
- A lepkék és a mezei virágok 1
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A lap mérete: 6141 bájt Kertészet Nyugati virágtripsz ( Frankliniella occidentalis, Syn:) A nyugati virágtripsz egy soktápnövényű kártevő, elsősorban növényházakban termesztett növényeken gyakori a károsítása. igen veszélyes kártevő, nehéz ellene a védekezés. A tripszek az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje. Nevüket onnan kapták, hogy összenőtt közép- és utótorukon négy nagyon keskeny, szegélyén hosszú rojtokkal, pillákkal rendelkező szárny található. A tripszek vagy hólyagos lábúak apró, sötét színű rovarok. A kb 3000 faj legtöbbje levelek, virágok nedveit fogyasztja. Főleg nyári napokon kerülnek az ember szeme elé, amikor is rajzásuk idején nagy tömegben jelennek meg. Az egyes tripszfajok elkülönítése szakspecialista feladata. Ez a tripszfaj károsít leggyakrabban üveg-házainkban. 8 ízből álló csápja, a pontszemek mögötti sertesor harmadik, feltűnően hosszú sertéje, ill. a szárnyak sertézettsége alapján.
A növényházban folyamatosan szaporodik, szabadföldi telelése Magyarországon nem ismert. A nyugati virágtripsznek akár 12 nemzedéke is lehet, a nőstények fő tojásrakási helye a virág. A 4 lárvastádiumból az utolsó kettőt (L3-L4) a talajban, táplálkozás nélkül töltik, majd a kifejlett egyedek (imágók) ismételten károsítanak. A nagyszámú nemzedéke és a talajban végbemenő néhány fejlődési szakasza miatt igen nehéz az ellene való védekezés, teljesen kevert stádiumú kártevő populációval találkozhatunk, mely ellen a gyakori 3-4 naponkénti védekezés volna a célravezető. Rajzásuk megfigyelésére jól bevált a kék és sárga ragacsos fogólapok használata, napi 3-6 egyed esetén, szükséges elkezdeni a védekezést. A tripszek és egyéb kártevők tömegcsapdázására nem ritka manapság a szalagként kapható sárga ragacslap, melyet minden sorban elhelyeznek, jelentősen csökkentve ezzel a kártevők egyedszámát, visszaszorítva vírusvektor tevékenységüket. Védekezés A kémiai védekezésre főként a felszívódó készítmények az alkalmasak, a védekezés sikere a jó időzítésen és a minőségi permetezés technikán múlik, ugyanis a tripszek szívesen tartózkodnak a termésre boruló levelek alatt.
Forrás: Magyar Wikipédia: Szívogató fonálférgek
Magyarországon elsősorban gabonanövényeket, vörös herét, lucernát, lándzsás útifüvet, vöröshagymát, és fokhagymát károsít. Búzaféreg (Anguina tritici) A vetőmaggal elvetett gubacsok a talajban víz hatására megduzzadnak és a hosszasan anabiózisban lévő, azaz "kiszáradt" és csökkent életjelenségeket mutató, nem táplálkozó állatok később aktív mozgással felkeresik a gazdanövény-csírákat. A növénybe hatolt fonálférgek a csíra csúcsi részére vándorolnak és a növény növekedésével eljutnak a virágkezdeményig. A növény fejlődése során a nematodák a növényi nedvekkel táplálkoznak, majd a virágkezdeményben gubacsot képeznek. A párzást követően a nőstény teste megduzzad, majd körülbelül egy hónap alatt több száz tojást termel. A lárvák első vedlésüket követően anabiotikus állapotba kerülnek a következő évig. A gubacsokat, vagyis a virágkezdemény kóros burjánzását golyóüszögnek is nevezik. Szár-fonálféreg fajok (Ditylenchus spp. ) A szár-fonálférgek tojásai a talajban sokáig életképesek maradnak továbbfejlődés nélkül.